.. Dr. Szilágyi István

Arisztotelesz

Array Array

 

Arisztotelész, a görög gondolkodás e nagy alakja a görögországi Sztageira, (ma: Sztagira, Halkidiki) városában született, innen nyerte egyik állandó melléknevét: a S(z)tagirita (= „A sztagirai”). Szülővárosában szobor hirdeti fennen a tiszteletet, amit az utódok több évezreden át is megőriztek. Nemcsak sok, modernnek tekintett tudományban jeleskedett, s tett hozzá mindegyikhez valami értékeset, valami olyat, ami az illető ismeretterület felfogását, tárgyalását sokszor majdnem egy évezreden át meghatározta; nemcsak a filozófiában, a logikában, a nyelvészetben, a biológiában, a pedagógiában, a politikatudományban sikerült maradandót alkotnia, sőt ezek közül és ezeken felül többet is tulajdonképp megteremtenie, de az irodalomelméletben s mi több, az irodalomban is; különben az antik próza egyik legnagyobb mestere, Cicero aligha áradozott volna az arisztotelészi előadásmód „arany folyamáról” (flumen orationis aureum), amely a világos, de élvezetesen olvasható tudományos értekezés műfaját is megteremtette. Sajnos nemcsak irodalmilag igényes és nagyközönség számára írt exoterikus művei és irodalmi tárgyú munkái (a Poiétika kivételével) semmisültek meg, vesztek el - úgy tűnik - végleg, hanem sok más műve is – de a megmaradtakból, mint pl. a Fizika, Metafizika, Etika, Politika, Poétika és mások – még így is több életműnyi anyag kitelik.

Alakja köré tanítványaiból új (és mintegy 600 éven át működő) filozófiai mozgalom, a peripatetikus iskola szerveződött. Mesterével, Platónnal együtt az európai filozófia legmeghatározóbb alakja. A középkor végére a Biblia mellett Arisztotelész és munkássága vált a „magasabb” kultúra meghatározó tekintélyévé szerte Európában, úgyhogy ha csak ezt a szót (másik állandó melléknevét) mondták: a Filozófus, az kizárólag Arisztotelészt jelenthette – (bár ez már-már egy „hamis”, átinterpretált Arisztotelész volt). De nemcsak az európai kultúra tartja magát az örökösének: Keletet is ő hódította meg a nyugat tudományának, a keresztényeknél, araboknál, zsidóknál - teljesen egyedülálló módon - egyaránt a legnagyobb tiszteletben állott.

A Holdon krátert is elneveztek róla (Arisztotelész-kráter); nevét egy kisbolygó is viseli (6123 Aristoteles). Életét főképp Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei c. munkájából ismerhetjük.

Módosítás: (2010. október 26. kedd, 07:13)

 

Mediterrán Világ

Ki olvas minket

Oldalainkat 7 vendég böngészi

Támogatóink

 

 

 

 

Számláló

Látogatások: 2010.10.15 óta.