Gazdaságetika.hu

Tartalom

Az alábbi cikkek megtekintéséhez szükséges Adobe Reader itt letölthető.

Nemzeti integráció és fenntarthatóság

• Duray Miklós: A magyar nemzet integrálásának/újraintegrálásának politikai és stratégiai szempontjai
• Kiss Károly: Igaz-e a méhek meséje? Milyen lesz a XXI. század közgazdaságtana?
• Kiss Endre: Gazdaságetika a tudományelmélet médiumában. Tudományelméleti vázlat
• Major Gyöngyi: A növekedés érdekszférájának csapdájában?
• Berta Ágnes: A kettős állampolgárság kérdése a 2014-es szlovákiai köztársasági elnökválasztás tükrében

Oktatás, személyiség, demokrácia

• Szilvia Sári: Ethical problems of Higher Educational Management
• Peter Bendixen: Über die moralische Natur des Menschen
• Andor Maróti: Demokratisierung der Bildung in Ungarn

Innovatív modellek

• Garaczi Imre: A civilizációs analízis szerepe az önformálás egzisztenciális értelmezésében
• Tóth I. János: A humán eltartóképesség induktív elemzése
• Kőszegi Szilvia: Fiatalkorú bűnözők re-integrációs esélyei
• Steirerné Molnár Judit: Nyelvoktatási modellek

Recenziók

• Leveleki Magdolna: Válság – kiutak és megoldások?!
• Czirkos Barnabás: Corporation

Greenman

(Az egészséges, vegyszermentes életért!)

• Vegyszermentes megoldás a mindennapokban
• Greenman PP-bemutató

A gazdaságetika, mint önálló tudomány, mindössze 30 éves múltra tekinthet vissza. A múlt század 80-as éveiben a Harvard Business School hozott létre egy önálló tanszéket, amely elindította a modern gazdaságetikai kutatásokat.

Természetesen a gazdasági folyamatok etikai dilemmái egyidősek az emberiség történetével. Például igen bő tárházát találhatjuk a gazdasági tevékenységek és folyamatok, valamint az etikus magatartás összefüggéseinek a viszonyairól a Bibliában. De említhetjük a Ciceró által feljegyzett rodoszi példázatot is, amelynek lényege egy klasszikus gazdaságetikai dilemma: Rodosz szigetén gabonahiány keletkezett, és ezért egy alexandriai kereskedő nagyon kedvező áron tudta eladni gabonáját. Amikor azonban még Alexandriából elindult, látta, hogy sok más hajó is készül Rodoszra gabonával, azaz valójában hamarosan megoldódik a gabonahiány. Ezt azonban a rodosziak nem tudták. A kereskedő erkölcsi dilemmája az, hogy elmondja-e a rodosziaknak: nemsokára megszűnik a hiány, vagy elhallgassa ezt az információt, és a saját gabonáját a legmagasabb áron értékesítse. A történet leírása után Ciceró azt vallja, hogy a kereskedőnek erkölcsi kötelessége a korrekt tájékoztatás, s ennek érdekében a veszteséget is vállalnia kell.